( Elena szemszöge )
Egy hete volt Sanah temetése. Azóta Detty, Dawn, Caroline és Bonnie minden idejét velem töltötte.
Dawn még a suliba is beiratkozott, hogy velünk legyen. Kedves lány és nagyon jó barátnőnk lett.
Mindannyian sajnáltak, de engem ez zavart, mert túl akartam magam tenni ezen a nehéz időszakon,
de akár hányszor rájuk néztem sajnálat tükröződött a szemükből.
- Elena! Elkésünk az iskolából! - szólalt meg Jeremy, aki szintén a nyomomban volt azóta.
- Mehetünk! Én kész vagyok! - válaszoltam szomorúan, majd indultunk is.
Már az iskola parkolójában vártak a lányok, Detty, Bonnie, Caroline és Dawn.
- Szia Elena! - mosolygott Detty.
- Hello! - nyögtem ki nagy nehezen egy szót.
- Minden rendben? - kérdezte Caroline.
- Igen! - hazudtam majd az iskola ajtója felé indultam.
- Van kedved ma eljönni velünk a Grill-be? - kérdezte Bonnie, követve a többikkel.
- Nem! Majd máskor! - ráztam meg a fejem.
- Pedig jót tenne ha kimozdulnál egy kicsit. - jegyezte meg Dawn.
- Nem! Nekem tudjátok mi tenne jót? Az ha végre békén hagynátok. - megálltam és szembe fordultam velük.
- Elena! Mi csak segíteni akarunk! - mondta Detty.
- De nem kell! Nincs rá szükségem! - keltem ki magamból először.
- Jó, ha nem akkor nem! - nézett rám kedvesen Caroline.
- Hagyjátok már abba! - parancsoltam rájuk rossz kedvűen.
- De mit? - szólalt meg megint Bonnie.
- Ezt! Hogy mindent elnéztek nekem! És kedvesek vagytok, meg folyton a nyakamon lógtok. - soroltam egyre dühösebben.
- Te is tudod, hogy nem ránk haragszol Elena. - nézett a szemembe Detty.
- De igen Detty! Mert megfojtotok ezzel az állandó kedvességgel és törődéssel! - válaszoltam.
- Mert szeretünk téged! De úgy tűnik, hogy te ezt nem tudod értékelni! - mondta Caroline.
- Caroline! Érthető, hogy Elena most nincs jól. - szólt rá Dawn.
- Én megértem. - válaszolta Caroline, majd rám nézett.
- Ideje lenne felfognod Elena, hogy Sanah meghalt. És ideje túllépned. Nem fognak örökké sajnálni téged. - vágta a szemembe majd ott hagyott minket.
- Gyertek mi is menjünk! - mondta halkan Bonnie, Detty-nek és Dawn-nak, akik szó nélkül követték.
Egy pillanatig néztem ahogy elmennek. Majd elégedettség töltött el, hogy végre egyedül lehetek......
Folyt.Köv.
